Szőnyi Bartalos Mária

©

JÖVŐ NEMZEDÉK A PSZICHOMATIKA TÜKRÉBEN

I. RITMUS ÉS REZGÉS, MINT GENETIKAI KÓD A PSZICHOMATIKÁBAN

Amikor beszélünk, és amit hallunk, az mind rezgés által létrejött hanghatás.
Hallja a másik ember a mondataimat, szavaimat. Ezek a szavak, mint minden szó, betűkből tevödnek össze. A betűt önmagában hangképzéssel vagyunk képesek kimondani úgy, hogy rezgésbe hozzuk a hangszálainkat nyelvünk, ajkaink formálásával, de a fogainknak és a légzésnek is szerepe van ebben.
A hang lehet lágy, lehet kemény, lehet határozott vagy határozatlan…stb…

A hangszín – a szóban is benne van – többek között a hangulatunkról is árulkodik. Más a hangszíne egy embernek, ha rossz hangulatban van, mint amikor vidámságot, örömöt sugároz. Más a hangjának rezgése.
Minden rezgés valamilyen lüktetést, ritmust eredményez. Hatással van nem csak arra, akiből, vagy aki felé áramlik, hanem összességében mindenre és mindenkire.

Ki sem kell mondanunk, amit gondolunk, mert a gondolatnak is van rezgése. Gondolatainkat leírhatjuk. Betűkből alkotunk szavakat, mondatokat. Aki olvassa, abból az emberből különféle hatást váltanak ki leírt gondolataink. Tehát, a betűk, a szavak, a mondatok nem csak kimondva, de leírva is rezgéshordozók.

Érzéseinknek szintén van rezgése. Érzéseink, érzelmeink skálája nagyon széles. A nevetés - sírás két véglete a legszembetűnőbb érzelmi reakció, amely hanghatásban, mimikában nyilvánul meg részünkről.
Gondolataink és érzéseink tettekre késztetnek bennünket, amely tetteink hatását (esetleg visszahatását), rezgését, vibrációját azonnal, vagy később érzékelhetjük.

Hangsúlyozom: A hangok rezgésének hordozói a betűk. Ha jól belegondolunk, fordítva is igaz lehet; a számok esetében is, mert a számokat szavakkal fejezem ki…Egy-kettő, egy-kettő, egy-kettő….
Gondoljunk a tornaóráinkra! Arra a momentumra, amikor a tanár megadta a tempót futásunk közben. Hol gyorsabban számolt, hol lassabban. Mi, ennek az ütemnek, ritmusnak megfelelően szedtük lábainkat, felvettük a gyorsabb vagy lassúbb számolás ritmusát.
A kimondott vagy leírt szám éppen úgy rezgéseket hordoz, mint a betű. Minden számnak és betűnek alapvetően szimbólumértéke van. Minden szimbólum vibrál, rezeg, üzen valamit önmagában is.

Például rezgés - más szóval: vibráció - hatására történik a fogantatás. A két földi sejt - zárt rendszerben - további többszörös osztódása is rezgést bocsát ki az anya szervezetében, jelezve a várandósságot, az új élet sarjadását, növekedését a méhben. Az anyára a magzat megmozdulásáig, a magzat „belső” sejtosztódásainak rezgése – biokémiai folyamatok eredményeképp – visszahat.
Amikor megmozdul a magzat az anya méhében, már a saját „külső” rezgéseit is érzékelteti. Az ösztönös fizikai mozgásával életjelet ad. Az életösztön jelei ezek. Az anya belső vibrációját, és az anya környezetének vibrációját érzékeli a magzat, mely szublimáltan érintve őt élteti, fejlődésre készteti.

Minden baba a világrajövetelekor perszonifikálja mindazokat az energiákat, vibrációkat, amelyekből addig - az anyán keresztül átszublimálva „épült” – növekedett, fejlődött. Tehát, kijelenthető, hogy az anyát érintő, az anyában rezgő, az anyán keresztül a magzatba szublimálódott energiák megtestesülésének, megszemélyesítésének bizonyítéka minden újszülött, aki mérhetetlen mennyiségű tudás birtokában van. Mégis, ezekhez az információkhoz a földi tapasztalatszerzés útján juthat.
(Máig nem értem azt, hogy miért kell felsorolni egy csomó szerzőt egy könyv végére, hogy hitelesítsék például a tudásomat. Az új típusú gyermekek sem könyvekből tanulják majd tudásuk 95 %-át.)

Abban a pillanatban, amikor az újszülött elhagyja az anya közvetlen - és szublimált - testi rezgéseit, azok a vibrációk kezdenek közvetlenül hatni rá, amelyeket már megtapasztalt átszublimáltan az anyaméhben.

A köldökzsinór elvágásakor megkezdődik a baba önálló élete. Ezeket, az anya méhén keresztül felszedett magzatéltető, szublimált energiáit, vibrációit kellene sikeresen „visszaszublimálnia” önmagába az újszülöttnek ahhoz, hogy harmóniába kerülhessen a ráható rezgésekkel e földi létben. Ehhez nagyon fontos az anya - most már külső – testi kapcsolata, érintése még, és huzamosabb ideig a szoptatás. A szoptatással megkapja még mindazt az energiát, ami emlékezteti őt magzati korára. Az anya belső energiáinak anyaggá formálódását a babát éltető, fizikailag is érzékelhető módosulatban, az anyatejben kapja.

Az újszülöttet születésekor érintő közvetlen környezeti vibrációk mindazok, amelyek elsődlegesen meghatározókká válnak az akklimatizációs készségét tekintve e földi önálló létében.
Születése pillanatát számokkal fejezik ki az Idő és Tér világában – a Földön ható rezgéstartományban.
Kap nevet is rögtön a születése után.
Máris hatnak rá a számok és a betűk mögötti vibrációs tartalmak hordozói – személyisége alapvető tulajdonságának mutatói a Föld rezonanciáján túl.
A környezeti vibrációval együtt a születési adatai (születési dátuma és a neve) szinte összefonódva késztetik újszülöttünket az aklimatizációra, bárhova érkezik meg e földi létbe. Az, az újszülött, amely - a születése időpontjában a nevében rejlő rezgésekkel együtt - képtelen elfogadni a környezete vibrációit, meghal. Életképtelenné vált e földi létben. Általában 6-9 hónapos intervallum után már mondhatjuk, hogy aklimatizálódott a gyermek és teljes életképességet mutat a földi létformára. Mégis, az élve születő újszülött első pillanatban megmutatja számunkra a legfontosabb képességét: az életképességét, amit addig egyedül az anya érzékelhetett csupán.
A gyermek fejlődését tekintve, többször felmerül a kérdés: Meghatározó e számára a családi körülmény, a gazdagság vagy szegénység mennyire torzító hatású? Tapasztalati fejlődésében a szegény családban megtanulja a túlélés elemeit, a gazdag családban a jólét elemeit. Mind a kettőnek van előnye és hátránya a személyiségfejlődés folyamatában. Főleg akkor, ha azt vesszük alapul, hogy mindannyiunkban megvan az összes „jónak és rossznak” nevezett tulajdonság, képesség, készség csírája. De a domináns tulajdonságain nem változtat és az alapvető személyiségjegyein sem. A lehetőségek mások, más tapasztalatok birtokában fejlődhet személyisége.

A pszichomatika már nem csak személyiségelemzési, és névelemzési módszer, amely figyelembe veszi az ember morális szemléletét tükröző ösztönös elementális erkölcsi mértéket, melyből az ember minden döntése és tette fakad. Figyelembe veszi ez a módszer, hogy a morális érzetünk lelki szinten velünk született, de a polaritás jelentőségét is, amely létünk alapvető problémája e földi létben. Születésünket követően további más, szűkebb-tágabb környezeti energiák is hatnak ránk, amelyek különböző tulajdonságokat szabadítanak fel bennünk, vagy belőlünk. Egyet mindig szem előtt fontos tartani: Nem véletlenül születtünk akkor, amikor, és oda, ahova. Nem véletlenül lettünk olyanok, amilyenek a külső, és belső tulajdonságainkkal, életvitelünkkel, életszemléletünkkel együtt. A pszichomatika tovább fejlesztésével kapcsolatos kutatások a genetika területét érintik, amelyre a későbbiekben remélhetően visszatérek.

http://www.pszichomatika.hu/

 X-Interjúk 3. /Budapest, 2005. január 6. alapján

II. JÖVŐ NEMZEDÉK A PSZICHOMATIKA TÜKRÉBEN

A 2000-től született gyermekeknél lesz megfigyelhető, hogy közülük sokan sem elemző, sem logikus mentalitást nem mutatnak majd, hanem inkább az intuíciójukra, megérzéseikre hallgatnak, és ennek megfelelően cselekednek. Ezért a mai szülők, nevelők között kevesen fogják érteni, megérteni őket. Pedig a napjaink szülőjének és nevelőinek, de a pszichológusoknak is fontos felismerni, megérteni az ilyen, új típusúnak nevezett, felfokozott intuitív érzékenységű gyermekek pszichéjét, többnyire egyéni gondolkodását, mert csak így leszünk képesek velük együttműködni. Ebben nagyon sokat segít a Pszichomatika és az ebből – szintén általam - kifejlesztett Modern Alfanumerikus Pszichoanalízis.

Csupán érintőlegesen tudok most megemlíteni néhány momentumot, mert ahhoz, hogy megértsék ezeket a gyermekeket, bele kell látni a személyiségükbe. Ehhez pedig alapszinten legalább 24 órás – de összességében 100 órás pszichológiát kiegészítő - előadásra lenne szükség úgy az óvónőképző, mint a tanítóképző, illetve tanárképző főiskolákon, és egyetemeken részemről. Ugyanis a szülők és a nevelők, pedagógusok tűrésküszöbe csak úgy tágulhat, ha megértik ezeket az új típusú gyermekeket. Kezdjük azzal, hogy roppant intuitívek, barátkozók.


Több tanítónő kérdezte tőlem 2001-ben, hogy mi a véleményem az akkori első osztályba járó gyermekekről, akiknek felfokozott mozgékonyságuk a tanítási órákon is megnyilvánul olyan mértékben, hogy olykor még a padból is kiesik egyik-másik. Szétszórtnak tűnik a figyelmük, de eszesek.
Mint személyiségkutatónak és elemzőnek kutatási területemmé vált az említett időintervallumon belül – de előtte és utána is - született gyermekek várható gondolkodása, pszichéje, és fizikai megnyilvánulása.
Az általam kidolgozott pszichomatika módszert alkalmazva és megfigyeléseimet, tapasztalataimat összevetve, az alább felsorolt várható tulajdonságjegyeiket állapítottam meg:

Közös tulajdonságok: magatartási zavarral rendelkező későn érő típusnak érzékelhetik őket a tekintélyelvű tanárok.
Mindenről megvan a saját véleményük, melyhez makacsul ragaszkodnak, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elvárásaik teljesüljenek. Aktívak. Van önbizalmuk, amely többeknél túlzottnak tűnhet. Vezérszerepre vágynak. Másokkal szemben kritikusak. Ha nem értenek velük egyet, akkor lázadásra hajlamosak. Minden vitából győztesen akarnak kijönni. Az új ismereteiket azonnal meg akarják osztani a környezetükkel.

Tele vannak szeretettel, odaadással. Szándékosan nem bántanak meg senkit. Érzékenyek, intuitívek, barátságosak. Az összefüggések logikája szubjektív esetükben. Tetteik, megnyilvánulásaik túlzónak, olykor abszurdnak tűnhetnek a szülők, vagy tanítók, tanárok, és pszichológusok számára. Értik és alkalmazzák a szimbolikát. Jól tudnak következtetni. Fantáziadúsak.
Szeretik a rendet maguk körül, de ez nem mindig egyezik a felnőttek szerint értelmezett harmóniával, renddel. Minden áron segíteni akarnak. Stabilitást ők akarnak nyújtani még a tanító néninek is. Kézügyességük általában kiváló. Koraérett, rafinált diplomatáknak tűnhetnek azok számára, akiket kegyeikbe fogadnak. Szelektív memória jellemezheti többségüket, ezért feledékenynek is tűnhet némelyikük. Vannak közöttük, akik esetében felmerül a hallás csökkenése. Amennyiben jobban megfigyeljük ezeket a gyerekeket, rájövünk, hogy semmi bajuk, hallanak ők rendesen, de nem mindig figyelnek ránk. Ugyanis képesek úgy elmélyedni egy-egy számukra érdekes gondolatsorban, hogy „megszűnik körülöttük a világ”, mert teljesen átadják magukat annak, amit éppen tesznek. Elszántak, mindent meg akarnak valósítani, amit a fejükbe vesznek. Elérik céljaikat.
Kielégíthetetlennek tűnhet a szeretetvágyuk. Szeretetéhesek.
Vannak közöttük, akiknek fontos a mások közelsége, a másik megérintése, simogatása, a tapintás. Művészi érzékenység vehető észre személyiségükben. Szeretnek mindenbe belekapcsolódni, és mindent a saját bőrükön megtapasztalni. Különösen fontos számukra az aktivitás.

Többen pánikba eshetnek, ha magukra maradnak. Ilyenkor hirtelen elveszíthetik önbizalmukat. Annak ellenére válnak pszichésen bizonytalanná, hogy esetleg jól palástolják egy ideig.
Mentalitásukban általában analitikusak, de vannak közöttük, akik alapvetően racionális észjárásúak és analizálni is remekül tudnak. Az érett felnőtté válásukat megelőző kilenc esztendőben mindannyian a “csakazértis” mentalitásukkal vezérszerepre törnek. Elnyomni nem engedik majd magukat.
Jó szervezők válhatnak belőlük. Stabilitást adhatnak később az általuk vezetett csoportnak.
A tanítók figyelmét felhívom arra, hogy ezekre a gyermekekre ritkán hat a klasszikus értelemben vett nevelési módszer. Együttműködni fontos velük. A szülő és a pedagógus a tekintélyelvével nem megy semmire esetükben. Gondolkodó és az átlagnál kommunikatívabb gyermekek, akik a bizalomra és az őszinteségre jól reagálnak. Az ellenállást nem méltányolják és extrémnek tűnő magatartással reagálnak. Igazságérzetük, felelősségérzetük nagyon magas szintű. Csak azt a tanítót, tanárt fogadják el, aki partnerként kezeli őket.
Ki fogják próbálni, hogy meddig mehetnek el a szülőnél, tanítónál. Minden új emberi kapcsolatukban megteszik ezt. Természetesen kell a korlátozás, de ne egyedül a szülő vagy a tanító szabja meg a korlátokat.
Kérjék meg a gyerekeket, hogy segítsenek a korlátok vagy határok kijelölésében! Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de örömmel fogják megszabni ilyen formában a saját korlátozásukat, hiszen partnernek tekintik őket. Előfordulhat, hogy a “valamit valamiért” elvet lesz fontos alkalmazni némelyiküknél. Hagyjuk őket szelektálni, választani, dönteni két (később három) alternatíva között. Meglepően bölcs döntéseket fognak hozni!
Azoknak a tanároknak, akik találkoznak ezekkel a gyermekekkel, és együtt akarnak velük működni, a következő alapvető tulajdonságok közül jó lenne, ha minél többel rendelkeznének: kapcsolatfelvétel készsége, illetve kommunikáció, együttműködési készség, szeretet adása és elfogadása, intuíció, őszinteség, bizalom, kombinatív és koncentratív készség, találékonyság. Rugalmas, analizáló mentalitás (a racionalitást sem mellőzve), ügyesség, diplomáciai érzék, türelem, empátia, harmóniaérzék, a megvalósítás képessége, elszántság, határozottság, kitartás, és jó fizikum.
Fogadják természetes egyszerűséggel ezeket a gyermekeket! Ugyanis, ha rájönnek, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak nekik, akkor – mivel szeretnek a központban lenni – produkcióiktól nem fogják megkímélni önöket. Az őszinteség, a bizalom, és a kommunikáció az elsődleges igényük úgy az otthoni, mint az iskolai környezetben. A számukra felmerült – bármilyen aprónak tűnő – probléma azonnali megoldására, vagy a megoldás azonnali kivitelezhetőségének javaslatára van szükségük. Igen, meg kell szakítani a tanítási óra menetét ilyen esetekben. Elfordulnak attól, aki nem tesz ezen elvárásaiknak eleget. Képesek idealizálni mindazokat, akiket kegyeikbe fogadnak, de mély és tartós haragra tudnak gerjedni, ha valamely tanító, tanár, vagy szülő nem hajlandó az együttgondolkodásra, együttműködésre velük.
Kérem, ne felejtsék: először nekünk kell megtanulni partnerként együttműködni velük. Azután akarnak igazán majd ők is együttműködni velünk. Ezek a gyermekek más mentalitású személyiségek, és némelyikük erősebb akaratú, mint mi. Tudomásul kell vennünk, ha tetszik ez nekünk, ha nem. Náluk még érdekesebb személyiségek lesznek a 2000-től született gyermekek, akiket az óvónők már ismerhetnek, a tanítók pedig kettő év múlva találkozhatnak velük. Sok közöttük a karizmatikus egyéniség.
A mai tanárok tűrésküszöbének kiszélesítésére is kiválóan alkalmas a pszichomaika személyiségelemző módszer.

III. ŐSZINTÉN AZ ÚJTÍPUSÚ GYERMEKEKRŐL

 

17. Jelige: ŐSZINTÉN AZ ÚJ TÍPUSÚ GYEREKEKRŐL
  2005.04.17. 01:56

EGY ANYUKA KÉRI, HOGY ÍRJAK ŐSZINTÉN AZ ÚJ TÍPUSÚ GYERMEKEKRŐL, MERT Ő ÉS CSALÁDJA BELEFÁSULTAK, KIMERÜLTEK. AZ ORDÍTOZÁSTÓL, A FÉKEZHETETLEN MOZGÉKONYSÁGÚ GYERMEKÜKTŐL, AKIRŐL ŐSZINTÉN AZT ÍRJA, HOGY NAGYON ÖNZŐ ÉS ERŐSZAKOS GYERMEK.
 

KEDVES ANYUKA,

BIZONY, ŐSZINTÉN MEG KELL MONDANOM, HOGY KUTATÁSAIM SZINTÉN BIZONYÍTJÁK, HOGY VANNAK AZ ÚJ TÍPUSÚ GYERMEKEK KÖZÖTT ÉPPEN ÚGY ÖNZŐK, MINT KÖZÖTTÜNK, AZ ELMÚLT SZÁZAD KÖZEPÉN VAGY MÁSODIK FELÉBEN SZÜLETETTEK KÖZÖTT.

Csakhogy a 2005. esztendőt írjuk! Tehát, már nem csupán előzetes jelzések vannak, hanem konkrétumok is, a kutatásaimra visszaigazolások, amiről elég sokat beszéltem előadásaimon, illetve óvatosan utaltam olyan mgatartási formák megjelenésére, amelyek szokatlanok lehetnek a mai ifjú szülők, illetve felnőttek számára. Itt arra gondolok, amikor megdöbbenve látnom kellett kutatásaim során - még az 1990-es évek közepén -, hogy bizony, a gyermekgyilkosok száma rohamosan megnövekedhet. Ezt, így felelősséggel leírni vagy kimondani szóban, annak idején (1996-97-ben) félő volt, de egyértelműen látszott ennek bekövetkezése.

Mely tulajdonságból fakadóan történhet az meg, hogy egy gyermek minden gondolkodás nélkül lepuffant valakit?

Itt felhívom a figyelmet, hogy sokan - szakemberek is - az agresszív tulajdonságjegyekből indulnak ki. Holott, az agresszivitás már csak "végeredmény". Az új típusú gyermekekről a "Ma született babákról" rovatban nagyon sokszor olvashatnak itt, ezen a PSZICHOMATIKA portálon. Amikor az intuitív érzékenység türelmetlenséggel párosul egy gyermeknél, és nincs kifejlődve a felelősségtudata, bizony elképzelhető, hogy agresszívvé válik, ha nem az, és nem úgy történnek körülötte - vagy vele - az események, ahogy azt, az ő gyermeki eszével, új típusú gondolkodásával elvárja. A felelősségérzet, a felelősségtudat hiánya felfokozott agresszív érzésekkel párosulhat egy vezéregyéniségű, új típusú gyermek esetében.

Számtalanszor felhívom a figyelmet a felelősségtudat fejlesztésére! Gyermekek esetében - a vezéregyéniségű, új típusú gyermekeknél is - hatékony lehet minden olyan mese, amelyben arról van szó, hogy testvérünket, aput, anyut MEGVÉDJÜK, szeretjük és nem támadjuk. Az új típusú gyermekek szeretetvágya szinte kielégíthetetlennek tűnik. Ezt a szülők általában kudarcként élik meg. Holott, ezek a gyermekek nyitnak a külvilág felé pontosan azért, hogy közszeretet kapjanak, ugyanis szükségük van rá. Mindent el fognak ennek az érdekében követni: tanulnak, versenyeken vesznek részt, produktumaikat bemutatják, stb.Tehát, ki akarnak törni az átlagból. A szülőknek ehhez asszisztálni fontos.

Tudnunk érdemes ezekről a gyermekekről, hogy akit egyszer megszeretnek, azt még akkor is védelmezik, ha érdemtelenné válik szeretetükre. Amennyiben valaki sorozatosan bosszantja őket, tehát szükségleteiket egy bizonyos személy részéről, vagy egy bizonyos személy miatt nem elégíthetik ki, a türelmetlenségük kudarcélményt hoz felszínre bennük, és bizony a felgyülemlett harag, mint a túlnyomás alatt lévő kuktából a gőz, kifúj belőlük. Ilyenkor robbanás-szerűen kitör a harag - gyűlöletté fajulva pillanatok alatt - belőlük, és nem válogatják meg eszközeiket. Ráadásul az ilyen személy felé nem, vagy lassan csökken a haragjuk. Igen, gyilkolni is képesek felfokozott haragjukban, gyűlöletükben. 

Nem kell megijedni, nem minden új típusú gyermekre lehetnek az előbb írtak jellemzők. Vannak közöttük visszahúzódók, türelmesek, akik gondolkodásukban hiperaktívak. A szülők őket jobban megértik. Sőt, büszkék rájuk, mert általában önálló véleményük korán kialakul.

Kedves Anyukát pedig megnyugtatom, hogy 1-2 éven belül hirtelen "megkomolyodik" gyermeke. Valóban mozgékony és kifáraszt esetleg hat felnőttet is egy nap alatt. Mégis megéri a fáradságot, mert később gyümölcsözik gyermekükben az Önök türelme, áldozatkészsége. Tehát, még egy kis kitartást kérek önöktől, a családtól, a gyermekük és mindannyiuk érdekében. Igen, ezek a gyermekek hajlamosak kivenni az anyuka kezéből a felmosófát és ők akarnak felmosni. Bizonyítani akar, hogy ő is képes erre. Sőt, meg is akarja saját képességeit tapasztalni. Nem majd öt-tíz év múlva, hanem most.

Egy kisfiúval nem bírt az egész család. Illetve kifárasztotta a családtagokat és ő még mindig frissessége teljében volt. Megkérdeztek, mitévők legyenek, ugyanis szinte hisztériát csapott azért, mert édesapja nem engedte kapálni a kertben. Azt javasoltam, hogy adjanak a kezébe egy kapát és menjen az a gyermek kapálni az apukával együtt a kertbe. Igen, 3-4 éves mozgékony, fáradhatatlan fiúgyermekről volt szó. A szülők később beszámoltak, hogy nagy egyetértésben kapáltak órákon keresztül az apuka meg a fia több alkalommal. Vannak ilyen gyermekek is. Fel kell ismernünk a fizikai hiperaktivitást, amikor fizikai leterhelésre van szüksége egy új típusú gyermeknek. Ez lehet korai gyermekévekben a sport, meg lehet tanítani időre futni bizonyos távokat velük. Pingpong, tenisz, stb. Ezek a gyermekek megmondják mit szeretnének tenni, mert érzik, hogy milyen fizikai terhelésre van szükségük. Akkor van gond velük, és akkor fárasztók lehetnek, ha sorozatos ellenállásba ütköznek részünkről, a felnőttek, illetve szülők részéről. Persze, ha tudják azt, hogy betartjuk a szavunkat, akkor képesek türelmet gyakorolni. Ha megbeszéljük velük, hogy a kérésed teljesíthető, és megmondjuk mikor teljesül a vágya - és valóban teljesül -, akkor rá fog jönni, hogy bízhat bennünk, mert mindennek eljön az ideje.

Igen, hozzánk képest érezhetjük őket önzőknek, türelmetleneknek, erőszakosaknak. Megkérdezhetjük tőlük, hogy miért van szükséged erre? Gyere, először beszéljük meg, hogy én is megértsem, miért akarod azt úgy csinálni. Az ilyen meghitt beszélgetések során megismerhetjük a gyermeki észjárását és alternatívákat javasolhatunk számára, vagy ő javasol és dönthet. Mindenképp érdemes közös nevezőre jutnunk velük a "vitás" kérdésekben.

Vissza